Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2010. február 28., vasárnap

Először a wc-be sikeresen!

Roxána első sikerélménye volt ma a wc-n. Sikerült neki belepisilnie, nagyon boldog volt. Ha bekakil azt már elég régóta jelzi, persze csak utólag. Én nagyon reménykedem benne, hogy nyár végére szobatiszta lesz, talán a jóidő és a kevés ruha segít, sőt még a bölcsi is remélhetőleg. Ennek a mainak nem tulajdonítok nagy jelentőséget, megdicsértük, ő tapsolt magának, legalább valami sejtése lehet mire is való.
Annak idején Bettina 2,5 éves volt, mikor egyik vasárnap úgy kelt fel, hogy ő nem vesz fel többet pelust és így is lett. Se éjszakára, se nappalra nem kellett, igazából talán 2-3x volt balesete, de az is a nagy játszások alatt, lusta volt bemenni. Bizakodó vagyok :-)
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)