Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2012. november 16., péntek

Az iskoláról

Jó régi az utolsó bejegyzésem, de ez van....

Bettina júniustól 6 héten át járt az új iskolájába az első osztályba. Vegyes érzésekkel vágott bele, hisz nem értette a gyerekeket, de nagyon kedvesen fogadta őt mindenki. Hamar szerzett is két barátnőt magának, Pia és Eva, akik ikertesók, Pia mellette is ül a padban. Ebben az időben akadt két magyar gyerek segítője is, akik ugyan nem ikrek, de mindketten a 4. osztályba jártak, tehát az általános iskola utolsó évébe. Velük is összebarátkozott, főleg a kislánnyal Babossal. Sajnos az idei tanévtől ők már máshová járnak gimnáziumban, így ritkábban találkozunk velük.

A 2. osztályból is eltelt már pár hónap. Úgy veszem észre, hogy Bettina nagyon szeret iskolába járni, bár itt szerintem minden gyerek. Az iskola kialakítása, a tanuláshoz való hozzáállás, a módszerek sokkal gyerekbarátabbak, mint Magyarországon volt. Az iskolába beérve jobb oldalon van egy hatalmas nagy öltöző a gyerekeknek. Minden reggel oda vezet az első útjuk, minden osztálynak külön sor van kialakítva paddal és akasztóval, illetve itt tartják a tesicuccot, mert tornaórára is itt öltöznek át. Koszos cipővel sosem járkálnak így az iskolában. Délután pedig ugyanitt végeznek. És nem utolsó szempont, hogy itt sosem tűnik el semmi. 

Ebben az évben hétfőtől szerdáig 5 órájuk van, csütörtökön és pénteken pedig 4. Egy nap csak két szünet van, nincsen minden óra között. Két órát tartanak mindig egyben, ami persze nem azt jelenti, hogy végig kell ülni. Egy tanító néni van, aki az osztályfőnök, illetve a technikát és éneket más tanítja. Szünetben lehet megenni a reggelit, amit visznek, illetve kimehetnek az udvarra, ahol a mozgásról és a játékról szól minden. A matek nagyon jól megy Bettinának, amiket most tanulnak, azt ő már rég tudja, az oktatás nem annyira szigorú és nem annyira gyors, a legfontosabb, hogy a gyerekek megértsék a tananyagot és senki ne maradjon le, mindenkinek a tudása biztos legyen. Nem kapnak osztályzatot, nincsenek stresszelős dolgozatok, a minőség számít egyelőre, nem a mennyiség. Persze ez felsőbb osztályban változik majd, most meg kell tanulniuk rendesen tanulni, magabiztos tudást szerezni és ezáltal ahogy én látom minden gyerekkel megszerettetik az iskolát. Mostmár tudom, miért nem válnak stresszes felnőttekké az itteni gyerekek. Az év eleji szülőin a tanító néni kiemelte, hogy ha a gyerek otthon felejti a háziját, vagy egy könyvet-füzetet, akkor megkéri a szülőket, hogy napközben ne vigye a gyerek után, mert megzavarja az órát, hanem majd másnap beviszi. Persze ne legyen belőle rendszer, de bárkivel előfordulhat. Nem kap a gyerek érte komplett fejmosást, illetve rossz jegyet. Bettina még sosem jött úgy haza az iskolából, hogy bármi rossz is történt volna, rengeteget mesél, és a mondatai úgy kezdődnek: ..... húúúúú meg képzeljétek el ......... :-)

Hétfőtől csütörtökig jár napközibe, pénteken pedig egyedül jön haza az iskolabusszal. A napközi az iskola alsó szintjén van, teljesen más pedagógusokkal és napközis oktatókkal. Itt kapnak ebédet, tartalmasat, amit a gyerekek szeretnek, törekszenek az egészséges étkezésre, mindig van gyümölcs és általában desszert is. A tanítás után szabad játék van a napköziben, utána ebédelnek és 14 órától kötelező tanulószoba van, ahol leellenőrzik a feladatot is. Utána pedig vagy kreatívkodnak, annyi érdekes dolgot alkottak már, vagy kimennek az erdőbe sétálni, vagy az udvarra, tornaterembe, múltkor például a Márton napi ünnepségre tésztát gyúrtak és lúd alakra formázva sütöttek. A gyerek értelmesen tölti a délutánját és jól is érzi magát. Már év eleje óta egy táncot gyakorolnak, amit majd karácsony előtt adnak elő, nagyon várjuk már.

Mindenki elégedett az iskolával, a tanárnénink nagyon segítőkész Bettina német tanulásában. Most éppen külön órára jár hetente 2x, de gondolom folyamatosan rakódik le benne a tudás, és egyszer majd hirtelen ki fog bukni belőle. Egyre több mindent megért, mostmár próbál válaszolni is, de mi időt adunk neki, hogy ki tudjon bontakozni, szerintem egy nyelv elsajátításához két év mindenképpen szükséges, és valamikor, amikor az alap szókészlete megfelelő lesz, akkor egyre gyorsabban fog menni.