BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK 2013!

Az iskoláról

Jó régi az utolsó bejegyzésem, de ez van....

Bettina júniustól 6 héten át járt az új iskolájába az első osztályba. Vegyes érzésekkel vágott bele, hisz nem értette a gyerekeket, de nagyon kedvesen fogadta őt mindenki. Hamar szerzett is két barátnőt magának, Pia és Eva, akik ikertesók, Pia mellette is ül a padban. Ebben az időben akadt két magyar gyerek segítője is, akik ugyan nem ikrek, de mindketten a 4. osztályba jártak, tehát az általános iskola utolsó évébe. Velük is összebarátkozott, főleg a kislánnyal Babossal. Sajnos az idei tanévtől ők már máshová járnak gimnáziumban, így ritkábban találkozunk velük.

A 2. osztályból is eltelt már pár hónap. Úgy veszem észre, hogy Bettina nagyon szeret iskolába járni, bár itt szerintem minden gyerek. Az iskola kialakítása, a tanuláshoz való hozzáállás, a módszerek sokkal gyerekbarátabbak, mint Magyarországon volt. Az iskolába beérve jobb oldalon van egy hatalmas nagy öltöző a gyerekeknek. Minden reggel oda vezet az első útjuk, minden osztálynak külön sor van kialakítva paddal és akasztóval, illetve itt tartják a tesicuccot, mert tornaórára is itt öltöznek át. Koszos cipővel sosem járkálnak így az iskolában. Délután pedig ugyanitt végeznek. És nem utolsó szempont, hogy itt sosem tűnik el semmi. 

Ebben az évben hétfőtől szerdáig 5 órájuk van, csütörtökön és pénteken pedig 4. Egy nap csak két szünet van, nincsen minden óra között. Két órát tartanak mindig egyben, ami persze nem azt jelenti, hogy végig kell ülni. Egy tanító néni van, aki az osztályfőnök, illetve a technikát és éneket más tanítja. Szünetben lehet megenni a reggelit, amit visznek, illetve kimehetnek az udvarra, ahol a mozgásról és a játékról szól minden. A matek nagyon jól megy Bettinának, amiket most tanulnak, azt ő már rég tudja, az oktatás nem annyira szigorú és nem annyira gyors, a legfontosabb, hogy a gyerekek megértsék a tananyagot és senki ne maradjon le, mindenkinek a tudása biztos legyen. Nem kapnak osztályzatot, nincsenek stresszelős dolgozatok, a minőség számít egyelőre, nem a mennyiség. Persze ez felsőbb osztályban változik majd, most meg kell tanulniuk rendesen tanulni, magabiztos tudást szerezni és ezáltal ahogy én látom minden gyerekkel megszerettetik az iskolát. Mostmár tudom, miért nem válnak stresszes felnőttekké az itteni gyerekek. Az év eleji szülőin a tanító néni kiemelte, hogy ha a gyerek otthon felejti a háziját, vagy egy könyvet-füzetet, akkor megkéri a szülőket, hogy napközben ne vigye a gyerek után, mert megzavarja az órát, hanem majd másnap beviszi. Persze ne legyen belőle rendszer, de bárkivel előfordulhat. Nem kap a gyerek érte komplett fejmosást, illetve rossz jegyet. Bettina még sosem jött úgy haza az iskolából, hogy bármi rossz is történt volna, rengeteget mesél, és a mondatai úgy kezdődnek: ..... húúúúú meg képzeljétek el ......... :-)

Hétfőtől csütörtökig jár napközibe, pénteken pedig egyedül jön haza az iskolabusszal. A napközi az iskola alsó szintjén van, teljesen más pedagógusokkal és napközis oktatókkal. Itt kapnak ebédet, tartalmasat, amit a gyerekek szeretnek, törekszenek az egészséges étkezésre, mindig van gyümölcs és általában desszert is. A tanítás után szabad játék van a napköziben, utána ebédelnek és 14 órától kötelező tanulószoba van, ahol leellenőrzik a feladatot is. Utána pedig vagy kreatívkodnak, annyi érdekes dolgot alkottak már, vagy kimennek az erdőbe sétálni, vagy az udvarra, tornaterembe, múltkor például a Márton napi ünnepségre tésztát gyúrtak és lúd alakra formázva sütöttek. A gyerek értelmesen tölti a délutánját és jól is érzi magát. Már év eleje óta egy táncot gyakorolnak, amit majd karácsony előtt adnak elő, nagyon várjuk már.

Mindenki elégedett az iskolával, a tanárnénink nagyon segítőkész Bettina német tanulásában. Most éppen külön órára jár hetente 2x, de gondolom folyamatosan rakódik le benne a tudás, és egyszer majd hirtelen ki fog bukni belőle. Egyre több mindent megért, mostmár próbál válaszolni is, de mi időt adunk neki, hogy ki tudjon bontakozni, szerintem egy nyelv elsajátításához két év mindenképpen szükséges, és valamikor, amikor az alap szókészlete megfelelő lesz, akkor egyre gyorsabban fog menni.

Szülői értekezlet

Szerdán volt az oviban a szülői értekezlet. Nagyon murisak ezek az összejövetelek, de élvezem, magamban jókat nevetek. Mindenképpen esti órában kezdődik, ami azt jelenti, hogy 19,30-20,00 óra között, az iskolai szülői, amiről majd később írok, pedig a helyi étteremben volt.

Az oviban este 8-kor kezdődött, ahová most csak az újonnan felvett gyerekek szüleit várták. De még hogy vártak. Az előtérben minden érkezőt vagy pezsgővel, vagy narancslével fogadtak és szívélyesen üdvözölték. Negyed óra közös csevegés után a közös helyiségben megtartották kivetítőn a fontos tudnivalókat. Egy bölcsödés csoport van, és még 3 másik óvodás csoport. Roxána a SONNENGRUPPE csoportba fog járni, ahol 2-5 éves gyerekek vannak, 21-en vannak a csoportban és úgy emlékszem, most még 8 új gyerek jön hozzájuk, így lesznek 21-en. Miután megtudtuk a fontos dolgokat, mindenki bevonult a saját csoportjába. A csoportban folytatódott a borozás, ropi és gumimacik, illetve üdítőkkel kínáltak. Roxánának két óvónénije van, az egyik Stefi, a másik Bettina, na az ő nevét Roxána biztosan tudni fogja J Sikerült az egész foglalható időpontot megkapni, itt teljesen másként működik, mint Magyarországon. A minimum időpont, ami fix az 8-12,30-ig van, tehát a gyereknek legalább heti 20-25 órát kell ott töltenie, kevesebb nem foglalható. A mi időpontunk az 7,30-14,00 óráig van, illetve kedden és csütörtökön 16,30-ig. Árban nincsen nagy különbség, és így biztosan el tudunk majd menni a gyerekért az oviba. A foglalt időpont azt jelenti, hogy nem lehet elhozni a gyerkőcöt előbb, hacsak nem volt előre megbeszélve, mivel az is elképzelhető, hogy az erdőben vannak, tehát nem tartózkodnak ott. Lehet ebédet is kérni, ezt egy külön táblán kell jelezni, mikorra kérjük, de ha a gyermek hiányzik, akkor nem kell kifizetni, ez a suliban is így működik, és ez így normális. Az oviban mindig bosszankodtam, hogy 3 nappal előtte le kellett mondani a kaját, ha nem ment, ha meg beteg lett, akkor ugyanúgy ki kellett fizetni, mintha ott lettek volna. Lehetett vele trükközni, de nem mindig, sokszor gondoltam is rá, hogy bemegyek érte az oviba és hazaviszem a gyereknek, de sosem tettem meg….

A havi díjban benne van az innivaló és a játékok ára, semmit nem kell extra vinni, a tisztálkodási szereket az óvoda biztosítja. Saját szekrényük van, amit az oviban készített fénykép a gyermekről egyértelműen jelöl, váltócipő, saját levélpolc, kinti játszósruhának való hely tartozik hozzá. A játszós rucikat és a gumicsizmát bent lehet hagyni, és egyértelműen megkértek mindenkit, hogy csak heti 1x vigyék haza a szülők kimosni, mert felesleges többször. Van egy másik szekrény is, ahová a váltóruhák fognak kerülni. Nekem nagyon tetszik, hogy minden helyiség használható, nem kell elkéretőzni wc-re, és mindennel játszhatnak, hiszen középen közös tér van, labdákkal, csúszdákkal, kukaccal stb.

Van, vagyis készítenek nekik egy ÉN könyvet, amit az óvoda végén kapnak meg, ebben benne lesznek a fontos események képei, rajzok, és már most kaptunk hozzá egy kérdőívet, mit játszik szívesen, mi vigasztalja meg, mit eszik szívesen, van-e allergiája stb. Az első ovis napja szeptember 10.-e lesz, nincsen igazi beszoktatás, de aztán mégis minden úgy működik. Együtt megyünk, ott leszek vele, aztán mikor megunja eljövök, aztán minden nap egy kicsit tovább marad, el lehet menni a későbbiekben egy órára, aztán úgyis beszokik, mikor már ismeri az óvónéniket és a társait. Július 23-án lesz egy délutáni ismerkedős nap még, amikor játszhatnak a gyerekek együtt és ismerkedhetnek. Egy kislányt a mai sportnapon megismertünk, Roxána a nyelvvel nagyon fogékony, szerintem nem lesz vele gond.

Oviban

A helyi óvodába Roxánát már februárban beírattam, itt is túljelentkezés van, mint mindenhol. Mikor kiköltöztünk azt mondták, hogy legkésőbb decemberben mehet. Aztán egyik vasárnap tartották a kerti partit, ott az igazgatónő már azt mondta, hogy ő mindenképpen szeptembertől fel akarja venni őt, hogy beszokjon a csoportba, és a nyelvet így sokkal könnyebben és hamarabb tanulhatja. A vasárnapi kerti parti alatt végig jártuk az ovit, játszottak a gyerekek kint és bent, megnéztük a bábelőadást, a szülők persze ettek ittak, mint minden összejövetelnél, mi pedig kihasználtuk azt a kis időt a felderítésre. 3 csoport van, és egy bölcsödei csoport, a nagyon kicsik ugyan egy épületben vannak az ovisokkal, de egy kicsit el vannak különítve. Roxána már másnap ment volna szívesen, annyira tetszett neki, kiváncsi leszek, hogy mikor tényleg elkezdődik mit fog szólni hozzá. 

Nagyon szép kis óvoda, bár 2013. szeptemberétől a most épülő új oviban fognak a gyerekek tovább járni, ezzel nem tudom mi lesz, lehet hogy a bővítés csak a cél, mert egyre nagyobb Németországban is az igény az óvodai ellátásra, ami jelen pillanatban egyáltalán nem kötelező. Csak a betöltött 6. életévtől iskolaköteles a gyermek, sőt Roxána is csak két évet fog még oviba járni, és utána mehet iskolába. A belső elrendezés sokkal gyerekcentrikusabb, a csoportok nincsenek annyira elkülönítve egymástól, sokat játszanak, énekelnek, kreatívkodnak a gyerekek, illetve sokszor mennek az erdőbe kirándulni. Az a meglátásom, hogy itt a gyerekeknek sokkal nagyobb teret adnak az önállóságra, illetve nincsenek kötött tennivalók, gondolok itt az egyenruhára és az elvárásokra, vagyis ha valaki mondjuk elmond egy verset, akkor is a részvétel a fontos, nem stresszelik agyon őket, ha netán nem úgy sikerül ahogy kell. Minden tevékenységet örömmel kell végzeni, nem pedig muszájból. Na de erről majd az iskolai dolgoknál bővebben írok. Ennivalóról a szülőnek kell gondoskodnia, nem esznek egyszerre, a havi díjban az innivaló és a játékok fenntartása van benne. Mi egyelőre a heti 20-25 óra ellátást vesszük igénybe, bár 2 nap van csak, mikor délután 3-ig maradhatnak, tehát a gyerek reggel 8-12,30-ig van ott, aztán jön haza ebédelni. Holnap lesz a szülői értekezlet, akkor elmondanak mindent.

Múlt héten megvolt a leendő ovis csoportoknak a nyílt nap. Roxána apukával ment, mivel dolgoztam, állítólag jól érezte magát, gyurmázott, színezett a közös játszóhelyiségben csúszdázott és a labdákba is belefeküdt. A nyílt nap előtti estén kaptam a telefont, hogy a gyerek fel van véve szeptembertől, ráadásul még német oktatást is fog kapni, heti párszor 15 percben. Na erre kiváncsi leszek :-) Nagyon örülünk neki, mert hiányzik az állandó gyerektársaság, még akkor is, ha itthon megpróbáljuk jól lefoglalni. 

Itt vannak a képek az oviban töltött időről, Roxána a NAPOCSKA csoportba fog járni. 

Pancsiztunk

Végre eljött a vasárnap, a jól megérdemelt pihenés napja. Ma tetőmunkálatok sincsenek, kialudhattuk végre magunkat és az idő is nekünk kedvezett, igazából rettenetesen meleg van. Délutánra elterveztük, hogy lemegyünk fürödni a Badeweiher- hoz, itt van tőlünk 2 km-re. Már sikerült megtudnunk, hogy a szezon bérlet, ami egy autó parkolását tartalmazza 10 Euróba kerül és korlátlanul felhasználható az idény alatt, de csak akkor ilyen kedvezményes, ha a környéken laksz és igazolni is tudod. Nagyon szépen megcsinálták a strandot. A kisebb gyerekeknek még külön pancsikoló is van, illetve egy kisebb játszótár hintákkal és mászókákkal, mellette tenisz és golfpálya.

Jót fürödtünk és lehűtöttük magunkat. A víz első bemenetelnél hideg, utána már nem, és teljesen tiszta, mindig bevizsgálják és nagyon jó minősítést kapott. Ha jó idő lesz, akár suli után délutánonként is le lehet menni egyet fürödni. A gyerekek jól érezték magukat, Bettina végre úszhatott egyet, Roxána meg szorgalmasan gyűjtötte pancsizás közben a szebbnél szebb köveket.

Az első napok

Múlt héten szerdán utaztam haza, jó volt végre találkozni a családdal, már nagyon hiányoztak. Másnap egész nap szinte ügyet intéztünk és pakoltunk. Akkor már látszott, hogy nem fog minden beférni az autóba, elég erősen kellett szelektálni. Én azzal nyugtattam magamat, hogy mikor véget ér a suli itt, akkor egyszer egy rövid időre hazamegyünk, a gyerekeket otthon hagyjuk egy kicsit nyaralni, aztán csak kettesben jövünk vissza és akkor talán minden el fog férni.

Bettinámnak véget ért az első hét a suliban, szerintem jól veszi az akadályokat. Az első napján hihetetlen kedvességgel fogadták, készítettek neki egy kis táblát, amin rajta áll: Herzlich Willkommen liebe Bettina! és minden osztálytárs aláírta. Kapott könyveket, füzeteket, a gyerekek egy dallal is készültek, ott voltunk vele az első két órán. Nekem el kellett mesélnem honnét jöttünk, és a tanárnéni meg a gyerekek a földre leterített térképen mindent megmutattak. Az sem volt baj, hogy Roxána kicsit unatkozott, a tanárnéni hozott neki építőkockákat, hogy tudjon játszani. Délutánonként napközibe jár, ahol elkészítik a házit és az idő függvényében, vagy kimennek, vagy a tornateremben vannak, illetve csomó kreatív dolgot készítenek, tegnap például  a napközis felügyelők a lányok hajába fontak díszt. Múlt héten szerdán ráadásul Hauzenbergbe mentek egy színházi zenés előadásra, az iskolában tanuló két magyar gyerkőc segít neki mindenben, ők most a 4. osztályba járnak, de szeptembertől már nem járnak oda. Kapott egy könyvet is, amiből tanulni kell a szavakat, gyakorlunk itthon szorgalmasan, és én úgy érzem, hogy az iskolában tanultak majd pár hónap múlva ki fognak bukni belőle, nagy hirtelen.

Roxána leendő ovijában vasárnap kerti parti volt, délután kinéztünk. Nagyon tetszik neki az ovi, szuper kis udvara is van, és az igazgató néni meggyőződéssel közölte, hogy ő mindenképpen fel akarja venni szeptembertől, nem pedig decembertől. Roxána már holnap menne ha lehetne, már nagyon vágyik oda, és biztos vagyok benne, hogy semmi probléma nem lesz vele. Pár hónapon belül bajorul fog itthon is beszélni :-)

A házunkon itt még a régi tető van... 

A házunkon elkezdték a tetőmunkálatokat, a hétvége zajosan telt, egyelőre sötét van bent, remélem legkésőbb jövő héten az ablakok is bekerülnek. Utána pedig jöhet a takarítás, aztán talán végre rend lesz. Hétvégén átrendeztük a gyerekszobát is, amin mostmár tényleg látszik, hogy a gyerekeké. Szóval azthiszem alakulunk :-)

Boldog 4. szülinapot Roxána!

"Azért, mert szerettek, jöttem a világra
Lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig, igaz szeretettel
A kincsetek vagyok: kicsi kincs, de ember."

Szeretettel köszöntelek az egyik kedvenc verseddel, amit már oly sokszor mondtál nekem. Nagyon boldog szülinapot kívánok Drága Roxána, hihetetlen, hogy már 4 éves lettél. Még igen tisztán emlékszem a napra mikor születtél, azon a szép napsütéses szombati napon. Pici voltál akkor is, és igazából most sem nőttél még túl nagyra.

Milyen is vagy te 4 évesen? Még mindig azt kell mondanom, hogy nagyon akaratos, jókedvű és talpraesett. Sokszor kisebbnek gondolunk, alábecsülünk téged, pedig én sokszor látom, hogy te nem vagy már az a nagyon kisgyerek. Érted az összefüggéseket és igen okosan tudsz érvelni, szerintem bárkit le tudsz venni a lábáról és meg tudod győzni a saját igazadról. Van humorérzéked, szórakoztató vagy, melletted sosem lehet unatkozni. A számodra nem tetsző dolgokat ki tudod válogatni. Tavasszal már nem voltál hajlandó felvenni egy sapkát, mert szerinted túlságosan kisbabás és szerinted te már nem vagy kisbaba, úgyhogy azt a sapit el kellett raknom. Szereted a lányos ruhákat, manapság örülsz a hosszú hajnak, a csinos frizurának, csatoknak, gumiknak. Rengeteg verset, mondókát és éneket ismersz, szívesen énekelsz még mindig, ha a megunásig szavalt verseket nem akarod ismételni, akkor képtelen történetekkel állsz elő, ami a te kis fejedben születik meg. Természetesen ez mindig valami vicces dolog lesz.

Továbbra is szívesen hintázol és énekelsz közben, szereted a legót, a kirakókat, egyre szebben színezel és rajzolsz, a kézügyességed sokat fejlődött. A lábbal hajtható kismotor a kedvenc, de szívesen közlekedsz a Bobo Car-ral, illetve szépen hajtod a lábaiddal a kétkerekű futóbiciklit is. Szereted a hátizsákodat pakolgatni és azzal útnak indulni, illetve nagyon sokat gondoskodsz a családról, folyamatosan főzöl valamit. Mostanában rajongsz a lovakért, és mivel Németországban a lovarda tőlünk 300 m-re van, valószínűleg meg is fogsz tanulni a későbbiek folyamán lovagolni. Olyan vagy, mint egy fáradhatatlan leányzó, aki még az evéssel is hamar végez, hogy végre tovább mehessen, és csinálhasson valami mást is.

Így szeretünk téged, hol viccesen, hol akaratosan, olyannak, amilyen vagy.

Súly: 12 kg

Magasság: 92 cm

Cipőméret: 21-22

Ruhaméret: 92-104 

BOLDOG 4. SZÜLINAPOT ROXÁNA! 

Pünkösdre várva

Itt mindenki várja a Pünkösdöt, nagy szerencséje is van annak, aki a hétvégén kikapcsolódik, elutazik vagy kirándul, mert az idő a szabadban töltött időnek kedvez. Nagyon jó idő van, sőt néha túlságosan is meleg és ennek előre láthatólag hétfőig így kell maradnia, én is tervezem minden napra a kisebb-nagyobb Nordic Walking túrát. Hazaértek az ismerőseim Hollandiából, így kapok kölcsönbe végre jó botokat és hozzá valószínűleg a helyes használatot is, és rájövök, hogy mégiscsak túlméreteztem a bot nagyságát, nekem mindenképpen 100 cm lehet a leghosszabb, mert az még ami kényelmes, vagy pedig ez alatt legyen. Ha a bot túl hosszú nagyon fájhat a kar és a váll is, de mindenesetre mióta megízleltem ezt a sportot, tetszik. Végre egy sport, ami a túlsúlyosoknak is kedvez, nem kell futni, nem terheli az ízületeket, és a saját tempómban haladhatok, ráadásul oda mehetek ahová csak akarok, nem unalmas, nem vagyok bezárva és nincsen időkorlát. Manapság napi 3-6 km-t teszek meg, és persze ebben az is benne van, hogy a hazafelé vezető út mindig dombnak felfele megy :-)

Alakul az erkélyünk, legalábbis a virágok azok gyönyörűek, a reggeli kávémat általában ott iszom meg, illetve este nagyon jó kint ülni és olvasgatni, közel 10 órakor megy le a nap teljesen. Na ezt nagyon nehéz megszokni, a szobába be kell még szerezni jó kis sötétítőket, mert ami van az nem elég. Lettek madárkáink is. Ma reggel lettem rá figyelmes, hogy a tető alatt a földön madárkaki van, felnézek és látom, hogy ott van a madárfészek, de nem láttam benne semmit. Most este pedig anyuka madár várja apukát szerintem a kajával, és lám ott tátognak a kis fiókák is, de még igen csendben vannak. A házunk elől eltűntek a nagy fenyők, ma végre kivágták őket. Múltkor mikor vihar volt, attól féltem, nehogy a házra rádőljenek, nem beszélve arról, hogy annyi volt miattuk a szemét a tetőtéri ablakokon, hogy nem győztem takarítani a tűleveleket, akárhányszor kinyitottam azokat az ablakokat, utána porszívózhattam.

Az én gyönyörű petúniáim 

Kilátás a teraszról a kert egy részére 

 A gerenda alatt van a fészek

A kivágott fenyők helye

Holnap totál nyugis Pünkösdi nap lesz, ebédre vagyok hivatalos a családhoz, akiknél dolgozom. Ma délelőtt hoztam el őket a pályaudvarról, jó hosszú útjuk volt Hollandiából idáig, és rá kellett jönnöm, hogy több mint két hét, annyira gyorsan eltelt. Remélem a maradék is 13-ig ilyen gyorsan fog elmenni.

A hét közepén megérkezett az új mosógépem is, nagyon szupi kis gép. Hosszas válogatás után döntöttem mellette, de azthiszem nem fogom megbánni. Az Otto-nál rendeltem meg, bámulatos, hogy a GPS rendszerükön keresztül, az interneten percre pontosan nyomon követhettem mikor és hol járnak, illetve hány vevő van még előttem, majd mikor érnek ide hozzám. A két pasi felcipelte az emeletre, berakták a helyére, és egyben be is kötötték, mindez talán 5 percig tartott, még egy pohár hideg vizet sem fogadtak el.

Egy rossz dolog, ami történt viszont, hogy megcsípett egy méh a tenyeremet. Pakoltam az ágyneműket és belenyúltam, bent volt a szekrényben. Rettenetesen fájt és sajnos tudtam előre, hogy valószínű be fog dagadni. Gyorsan bevettem az allergiás gyógyszeremből még egyet, bár az kis dózisú és szénanáthára van, de jobb, mint  semmi, raktam rá vöröshagymát, beborogattam és vártam. Délután elmentem az orvoshoz, bekente kenőccsel, de már akkor látszott, hogy be van gyulladva, aztán másnap reggelre totál bedagadt az egész jobb kezem és még mindig rettenetesen fájt, pedig a csípés után a fullánkot azonnal kioperáltam magamból. Kaptam rá antibiotikumot, hogy lehúzza a gyulladást, és így ma már a csípésnél van egy jó 2 cm-es kemény dudor, a kézfejemről szerencsére visszahúzódott, újra tudok rendesen fogni. Ez sajnos az, amire előre nem lehet felkészülni.

A gyerekekkel skypolunk, Roxána pénteken volt utoljára oviban, most mindketten Péten vannak kicsit pihennek, aztán Bettinának még 2 hét, és vége a sulinak, és persze addigra én is ott leszek.

Otthon bírkóznak 

Az örökké fáramászó Bettina 

Háziasszony Roxána, aki mindig valamit főz