Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2009. december 31., csütörtök

Búcsúzunk 2009!



Talán nem is baj. Örömben, bánatban is volt részünk. Sajnos sokan elmentek az idén, esküvőn nem voltunk, de 2010-ben sok közeli barátunknak születik kisbabája, ami jó. Nekem üresek a gondolataim a jövővel kapcsolatban. Megrémiszt a dátum egy kicsit, nemrég volt az ezredforduló, veszélyesen telnek az évek. Hogy mit hoz 2010? Nem tudhatjuk. Jó lenne néha egy időgép, vagy egy varázsgömb, amibe beleláthatunk, én mindenesetre bízom a szerencsénkben.

Ezúton kívánok minden családtagunknak, barátainknak, ismerőseinknek és a Kedves Olvasóimnak is szerencsében, örömökben és egészségben gazdag ÚJ ÉVET!

B.U.É.K. 2010!!!!!

2009. december 30., szerda

Készülődünk és a fejlődési ugrások

Készülődünk a szilveszterre. Megyünk holnap este bulizni, kiváncsi vagyok a gyerekek hogyan fogják bírni. Bettina biztosan odalesz az örömtől, Roxána meg különben is szereti a nyüzsit, lehet őt is csak éjfél után fogjuk tudni ágyba dugni. Sajnos apa holnap is dolgozik, este 7 körül ér haza, csak akkor tudunk elindulni, dehát valahogy túléli, egyszer van egy évben szilveszter. Sütök-főzök, ha felkelnek Bettina segít majd a sajtos rudakat megcsinálni, de közben egy kicsit levegőzni is ki kéne menni, miért nem lehet hosszabb egy nap, gondolom ilyenkor.


Roxána fejlődési ugrásban van, mostmár tényleg jó lenne, ha elindulna. A védőnő kiderítette, mégis van itt is Korai Fejlesztő, úgyhogy jövő év elején egy beadványt kell leadnom és onnantól számítva állítólag 2-3!!!! hónap. Gondolom, vagyis bízom benne, addigra már futkározni fog, de mindegy is, utána sem fog ártani neki, így legalább behozza magát a későbbiekben és az ebből fakadó tanulási és egyéb nehézségeket elkerüljük. Úszni 4 éves korától mindenképpen fogunk járni, meggyőződésem, hogy az úszás fejleszt a legjobban, minden téren. Azért még mindig bosszant, hogy szinte minden csak Budapesten van. A védőnő ajánlotta a Gekko-t is, de az egy vagyonba kerül, nem a mi pénztárcánkhoz szabták az áraikat. Biztos hatékony a módszer, elolvastam és tetszik, de olyan szaga van a dolognak, hogy a gazdag embereknek okos gyerekük lesz, másnak meg nem. Pedig ez nem így van, mi is otthon sokat fejleszthetünk az okos gyermekinken.
Aztán mintha megint új fogacskák jönnének. Most 12 van, de nagyon be van dagadva, szerintem újabb 4 van láthatáron. Legalább most szimmetrikus a fogsora :-) Ezzel egyidőben megindult a beszédfejlődés is.
Legújabb szavai:

hoppá (ez a nagy kedvenc)
nem-nem
elme (elment)
ejő (fenyő)
appa (mióta mondja, naponta 100x elismétli neki)
papa
baba
ámpa (lámpa)
óóó (hó)
anya (kristálytisztán kimondja és hangosan szólongat)
kaka
cica
cincin
miú (miáú)
kár (varjú, vagy bármilyen madár)
nyamnyam
víz
szi (cipő)
és az örök kedvenc a bíííííí (minden gyűjtőneve)

2009. december 28., hétfő

Tegnapi séta

Tegnap délelőtt szép idő volt, kimentünk a gyerekekkel sétálni. Az utca végén megnéztük jön-e a vonat, természetesen nem sikerült egyet sem látnunk. Utána nagyot hintáztak itthon, Roxána megint örömmel járkált. Délután keresztszülős látogatáson voltunk és úgy néz ki, nekünk el kell itthonról mennünk, hogy Roxána kedvet kapjon a járáshoz. Csak lestem, ennyit önállóan még sosem ment, igaz döcögős és olyan kis beszari bice-bóca, de 20 lépés is megy neki, egyhelyben pedig bármeddig képes megállni. Lassan, de fejlődik, ma is örömmel sétált hozzám, bízom benne, hogy az önbizalma egy kicsit gyorsabban fog nőni.

2009. december 26., szombat

Karácsonyi összefoglaló

Jól telt. A gyerekek szemei csillogtak a boldogságtól. Az első meglepetés 24-én reggel érte őket, mert a nappaliban várta őket a feldíszített karácsonyfa. Jézuska egy kicsit előbb idehozta nekünk, mert apa késő délutánig dolgozott és így az ajándékok csak későn érkezhettek volna meg. Délelőtt legalább gyönyörködhettünk már benne. Nagyon örültek az ajándékoknak, játszottak és még Roxánának is, mintha természetes lett volna, hogy karácsony van és ajándékozás, sok sok játékkal.



December 25-én itthon voltunk, sajnos esett az eső, pedig olyan jó lett volna kimenni egyet sétálni. Megünnepeltük a születésnapomat, volt finom tortám, szép csokrom és ajándékok is. A legszebb az a medál volt, a gyerekek arcképével, így mostmár nem a szívem alatt, hanem a szívem fölött hordom őket.


Ma pedig anyáékhoz mentünk el, ott karácsonyoztunk. Bettina és Roxána hazahozhatta az újabb szerzeményeket, nagyon jó kedvük volt. Aztán holnaptól indul az évvégi finish, nemsokára már 2010-et írunk.

2009. december 25., péntek

32 évesen




"Kitűnővé egy szerencsés perc alatt is válhatunk,
Hasznos emberré a fáradtságos évek tesznek."

Kemény Zsigmond




"Aznap az emberi kapcsolatokról elmélkedtem. Vannak olyanok, amelyek új távlatokat nyitnak meg; olyanok, melyeket megszoktunk és szeretünk; aztán, amik egy csomó kérdést vetnek fel. Vannak, amelyek váratlan fordulatot vesznek; és vannak, amelyek messze visznek onnan, ahonnan indultunk. Sőt, olyanok is, amelyek visszahoznak. De mind közül a legizgalmasabb és legfontosabb az, amit saját magunkkal tartunk fenn."
Szex And The City

2009. december 24., csütörtök

Közeledik a Szenteste



Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett.
A karácsony előzményei
Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket.
Érthető tehát, ha az ókori népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan.
Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. A házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett.

A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.



December 24.
Karácsony vigíliája

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között. 

Jézus születésének története
Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)


Karácsonyfa állítás

 
A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.


Manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.
Karácsonyi ünnepi vacsora
A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).


 



2009. december 23., szerda

Manók és a Jézuska fenyőfája



Kezdjük a manókkal. Összepakolták a gyerekszobát. Végre rend van, persze napjában 100x el kell ismételnem, hogy tessék a játékokat visszarakni a helyükre, de remélem pár napig így marad. Végülis a manó jól megdolgozott érte.
És úgy néz ki 24-én reggelre a Jézuska meghozza a feldíszített karácsonyfát, természetesen még ajándékok nélkül, hogy mire apa délután hazaér a munkából, az ajándékok is megtalálják a helyüket és  kapkodás nélkül meghallgathassuk a Mennyből az angyalt!

2009. december 20., vasárnap

Ó, ó.... hó!



Végre esett örömködésre való hó is. Roxána annyira édes, nem bírja kimondani, vagyis néha. Mutatja: ÓÓÓ, és utána egy teljesen más hanglejtéssel következik az óóóóó, ami azt jelenti, hogy hó.
Ma délelőtt határoztuk el magunkat, itt az ideje megszemlélni ezt a havat közelebbről is. Eddig nem volt hozzá kedvünk, mert tegnap délután esett is és nagyon fújta a szél. Ma egy kicsit jobb volt, süt a nap és csak kicsit fúj a szél. Beöltöztettem őket, különösen Roxána úgy nézett ki, mint a Michlein baba. Rettentően élvezték a szánkózást. Csak itt az utcában voltunk, sikítottak és kacagtak örömükben. Bettina a hókupac közepén is látható, Roxánának pedig amíg elengedtem a kezét és észrevette, hogy nem fogom, hanem fényképezem, szegény a döbbenettől olyan arcot vágott... Sajnos egy rossz dologra is rá kellett jönnünk. Bettinának hidegallergiája van, és ez mostmár szinte biztos. Múltkor az usziban is volt egy piros folt az arcán, Zsuzsa kérdezte is tőle mit csinált, de ő akkor állította, hogy semmit. Elmentünk zuhanyozni, aztán elmúlt és el is felejtettük. Most meg mikor készültünk már befelé, akkor láttuk, hogy mindkét arcán nagy folt van, ami egyre nagyobb. Sosem volt még ilyen, nemsokkal később elmúlt. Ezentúl, ha kimegyünk megpróbálom betakarni az arcát is a sállal. Ennek ellenére jó móka volt kint lenni.







Roxána döbbenten áll:





Bettina a hókupacban:



Aztán Bettinával elkészítettük a linzert is, nézzétek meg a legjobb munkaerőt:



2009. december 17., csütörtök

Oltás

Na, ma megvolt a 18 hós oltás is. Nagyon örülök neki, így 6 éves koráig remélem nem is kell több.
Méretek: 73 cm (picilány) és 8820 g. Nekem a digitálison elhagyta a 9 kg-ot, de végülis mindegy, a doktornő is azt mondta, milyen jól néz ki. Hónapok óta nem jött foga és most 1 hónap alatt a meglévő 7-hez növesztett még 5 fogacskát, így már 12 van neki összesen. Fent az egyik rágófognak még csak egy csücske van kint, de nekem már az is fognak számít.
Akkorát sétáltunk, végül úgy döntöttem gyalog megyünk a tanácsadásra. Szépen sütött a nap, igaz hideg volt, Roxána régen babakocsizott már, most tetszett neki. Nemúgy a sok ruha, még kesztyűt is kapott, amit eddig nem viselt el, de most nem volt ellenvetése. Az úton végig azt mondogatta: kár, káááár (varjú), brrrr (autó, motor), levél (pedig lehullottak már). Az oltás is simán ment, akkor sírt mikor le kellett feküdnie, azt nagyon utálja. Mire végeztünk észrevette az öltöztetésnél ahová szúrták és mutatta nekem, hogy bííííí van ott, le akarta szedni a szúrás nyomát.
Most játszik, gyakorolja a járást, vagyis éppen most az aktuális fiókot pakolja ki titokban, mert nagyon csendben van.
És egy kép indulás előtt:


2009. december 16., szerda

Születésnap és sok-sok hó



Nővéremnek: Emőke nagyon boldog születésnapot kívánunk!



Behavaztunk!!! Szeretem, mert tiszta a levegő, ropog a hó a lábunk alatt, szép látvány a hó és a hóesés is. Régen hóesés előtti napokban éreztem az illatát. Sajnos ez mára elmúlt, inkább fejfájás kíséri, de ma reggel gyönyörködtünk benne és én bízom abban, hogy lesz annyi hó, estére tudjunk hógolyózni és a későbbiekben szánkózni. Persze könnyen vagyok, az óvoda közel van el lehet sétálni, uszodába már csak ma megyünk az évben, karácsonyra pedig beszereztem mindent.

 
Ó igen tényleg, uszoda. Bettina nagyon fázott hétfőn. Annyira hideg a víz, ráadásul az épületet sem fűtik túl, mert ugye min spóroljunk? A vendégeken, akik az uszodába járnak. A méregdrága beléptető rendszert le kellett szerelniük, mert nem működik, lesz majd helyette másik, bár az én véleményem az, hogy, aki eddig be akart lógni, az bármikor meg tudja tenni. Ott van a sok úszómesternek nevezett emberke, ülnek az elkerített karámban és semmit nem csinálnak, csak nevetgélnek. Közülük óránkénti váltásban miért nem tudja valaki az érkezők jegyét megnézni???? Ha már ott vannak olyan mindegy lenne, rajtunk spórolnak, ráadásul folyékony szappan sincsen soha, pedig én már annyiszor szóltam. A ruhatárért külön pénzt kellene fizetni, a fogas ára nem fér bele a belépőjegy árába!? Na ennyit a mi városi uszodánkról. Jól kibosszankodtam magam, de most kinézek az ablakon és jó érzés tölti be a szívemet. Nos a fázás miatt úgy döntöttünk itt az ideje, hogy Bettina kapjon egy szörf-búvár ruhát. Kevésbé ázik át, úgyhogy nem fog annyira fázni. Ha már vásároltunk lett egy normális úszószemüveg is, legalább ez alá se megy be a víz és tök jól ki lehet látni belőle. Majd ma az uszodában készítek róla normális képeket, amiben nem zokniba van ;-)


2009. december 13., vasárnap

Ezüstvasárnap

Ma már ezüstvasárnap van. Meggyújtottuk a 3. gyertyát az adventi koszorún. Fogynak az adventi kalendáriumból is az ablakok és végre ma esett mutatóba egy kis hó. Persze nem maradt meg, sem szánkózni, sem hógolyózni nem lehet belőle, de legalább érezzük, hogy ez mégiscsak december és közeledik a karácsony.


Elkészült Bettina ajándéka, a szíve vágya, szerintem szuper lett.
Aztán van jó hírem is, bár elkiabálni nem akarom. Szinte mondhatom már, hogy Roxána jár, de azért ezzel a kijelentéssel várok még pár napot. Gyakorol. Ezáltal bízom benne egyre biztosabb lesz. Kérésre simán odajön hozzánk, az asztal és az ágy között megfordult ma vagy 100x biztosan. Élvezi, hogy ügyesedik és végre sikerül neki. Este a szoba közepén álló etetőszéket elengedte és odagyalogolt a kanapéhoz. Én meg lélegzet visszafojtva figyeltem, meg sem mertem szólalni. Odaért a kiszemelt célhoz és elkezdett táncolni és ujjongani, hisz sikerült. Nem sokkal később bekapcsolta a zenéjét, elengedte a kapaszkodót és rugózva "táncolt". 
Azthiszem nem is lehetne szebb karácsonyi ajándékunk annál, hogy magabiztosan fog végre járni.


2009. december 12., szombat

Készülődős gondolatok

Készülünk a karácsonyra, ma már mondhatom, hogy alakul, szinte minden megvan. Kitaláltam a karácsonyi sütiket, az ajándékok alakulnak nagyjából, legalábbis a gyerekeknek, sőt Bettinának a szülinapit is megvettük már. A miki csomagokból közel 1 kg szaloncukor lett, úgyhogy azt már nem veszünk, és úgy néz ki, a Mikulás tegnap befejezte a csomag körútját és hazament. 1 évig csokit eszünk ez már biztos. A nagy készülődésbe arra jöttem rá egyik nap, hogy a fánknak az idén nincsen helye és elképzelésem sincsen hová tudnánk rakni. Valahogy a 160 l-es akváriumot nincsen kedvem máshová átrakni, eddig mindig annak a helyén volt a fa. Tanácstalan vagyok és olyan érzésem van, hogy ezt majd 24-én késő délután fogjuk eldönteni.
Bettinával linzert mindenképpen fogunk sütni, abban szépen tud segíteni, sőt még Roxána is. Ezen nem izgulok, de azon már inkább, hogyan fogok én karácsonyra a gyerekszobában úgy rendet rakni, hogy az új szerzeményeknek is szorítsunk helyet????? Jöhetne egy varázsmanó, aki segít, vagy valaki aki 3 kívánságomat teljesíti :-)

2009. december 10., csütörtök

Csibék és csibészek

Hoztam Bettináról megint úszós képeket, fantasztikusan ügyes, mostmár háton is úsznak, bár karral még nem nagyon megy neki, de a lábtempója szuper. Zsuzsa azt mondja, igazi vízibalettos lábai vannak ;-) A karikával a mellúszást próbálja tanítani nekik.



Roxánát nem viszem ma oltásra, folyik kicsit az orra. Szerencsére nem vészes. Bár azt sem tudom, hogy a 15 és a 18 hós oltás között szigorúan meg kell-e lennie a 3 hónapnak, mert ha igen, akkor még csak pár nap múlva esedékes.
És akkor következzenek a képek:


Veled minden jó KERESZTAPA: