Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétvégék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétvégék. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 15., kedd

A hosszú hétvége

Amióta újra dolgozom (közel 1 éve!!!), rá kellett jönnöm, hiába van a csábító és jó hangzású hosszú hétvége, az olyan gyorsan eltelik, mintha nem is lett volna. Ez a mostani meg aztán főleg, hisz Roxána beteg, Bettina is nekiállt köhögni, én még mindig nem vagyok teljesen jól, nagyon nehezen múlik ez a nyavalya, főleg a köhögés, apa meg brutálisan kidőlt. Mintha elkapta volna tőlünk és rajta jött volna ki a legjobban., lehetett volna pihizni, ezzel szemben két napja alig aludtunk valamit és nem a gyerekek miatt. Ezzel telt a 4 nap, orrfújás, orrszívás, köhögés, taknyolás, gyógyszer adagolás és papírzsepi osztás. Szerencsére azért a napocska is itt volt, ki lehetett menni egy kicsit, de az eltervezett dolgok közül a felét sem csináltam meg. Persze megvár, de ettől egy kissé hisztisnek érzem magamat. A gyerekek maradnak még itthon a héten, de nekem holnaptól kezdődik ismét a menet.

Roxána pogácsát sütött, vagyis sodorta a tésztát. Nagyon édes volt.


2010. július 12., hétfő

Balaton és Twilight

Hát az írás az elmaradozik mostanában, történnek is velünk dolgok, talán néha túl sok, képtelen vagyok utolérni magamat. Múlt héten Roxána nyaralni volt a mamáéknál, nagyon jól érezte magát, érdekes módon a hisztik elmaradtak. Mikor mentünk érte természetesen újra kezdte, remélhetőleg nem tart majd sokáig, viszont valahol meg is értem a kötődését, annyi változáson ment mostanában keresztül, gondolom meg is viselték. Kezdődött a bölcsivel, aztán elkezdtem dolgozni, majd mire megszokta szünet lett és ment nyaralni anya nélkül, ez elég sok egy ekkora kis embernek. Most megint itthon lesz egy hétig, aztán hétvégén Bettinával együtt mennek nyaralni, mert végre az oviban is szünet lesz. Nos legalábbis ez a terv, bízom benne, hogy nem jön közbe semmi sem.

Szombaton édes hármasban voltunk a Balatonon, fürödtünk, sétáltunk Siófokon, ettünk, nézelődtünk, nagyon jó volt. 3 éve nem voltunk már fürödni a Balatonon, valahogy mindig elmaradt. Siófokra le szoktunk járni, de csak sétálni és nézelődni. Bettina igazi kis vizicsibe, roppantul élvezte a pancsolást, egyáltalán nincs már szüksége karúszóra, a fél délutánt a víz alatt töltötte. A nyár folyamán jó lenne még megismételni, hogy lesz-e rá lehetőségünk az majd kiderül még

Aztán a másik dolog az elmúlt hetekben a Twilight. Most szembesültem vele, hogy az Alkonyat=Twilight. Mintha nem is ebben a világban élnék, fogalmam sincsen hogyan kerülhette el ennyire a figyelmemet a dolog, általában filmek terén nem szoktak lemaradásaim lenni. Na most volt, pusztán 2 év… Olvasni nincs időm, bár régen sokat olvastam, marad a film. 3 nap alatt megnéztem mindhárom részét, minden nap egyet, így olyan érzésem volt, mintha egy befejezetlen sorozatot néznék. A film tetszett, kiváncsi vagyok a folytatásra. Mivel a könyv már elkészült így tudni mi lesz a vége, de azért én várom filmen.

2010. március 23., kedd

Sapkavásár

A hétvége, mint mindig gyorsan eltelt, voltunk csavarogni is, szombaton délelőtt pedig a piacon. Roxána totál kikészített, az aranyos kislányom néha átváltozik egy kisördöggé. Vagyis benne lakozik az és néha előbújik. Sapkát kellett neki venni, mert már itt a jóidő, nincsen normális tavaszi sapija. Itthon bezzeg vég nélkül próbálgatja, a piacon nem volt hajlandó. Még olyan is volt, hogy üvöltés közepette bevágta az árus új portékáját a sarokba, roppant kellemetlen volt. Ráadásul nála nem találtunk neki megfelelő fazont, mindenképpen a külön lelógó fülvédőset akarta megmutatni, de az nem jó, mert picike a feje és a fülvédők az arcában kötnek ki. Inkább továbbmentünk a Bettinának sapkát venni, na ott sikerült egyet nagy nehezen a fejére vadásznom, sőt még be is kötöttem. Kérdezi az eladó lány, hogy a csíkosat kérjük, vagy felpróbálja az egyszínűt. Mondom a csíkos a fején, úgyhogy ezt visszük. Ha még kell tudok neki bármikor sapkát venni. Az egész piac tőle vízhangzott, ordított, szerencsére be volt kötve a babakocsiba, sehová nem tudott menni. Hazaértünk, bezzeg tovább próbálgatta a saját és Bettina sapiit is. 


2010. március 17., szerda

Kissé eltűnve

Mit ne mondjak fele annyi időt nem töltök a számítógép előtt, mint eddig. A blogokat rendszeresen olvasom, de kommentet írni egyszerűen nem sikerül. A délelőttöt nem töltöm itthon, a bölcsibe megyünk. Tegnap 15 percet voltam bent, aztán kiküldtek és a délelőtt további részét ott töltöttem. Egyszer kijött a gondozónéni és mondta, hogy Roxána szépen játszik, voltak a tornaszobában, ott motorozott a folyosón, fel volt villanyozódva, csak visszamenni nem akart később a csoportszobába. Hiába vad motoros lett belőle, itthon a nappaliban nyomják Bettinával, de a szél alábbhagy és menni fogunk ki a szabadba motorozni. Ebéd után hozták ki, szépen evett, aztán jöhettünk haza. A mai napom is hasonló lesz, sőt ennyi időt sem fogok bent tölteni már, de egyelőre ott kell lenni, ki tudja. Csütörtökön próbáljuk meg először ott altatni, na arra nagyon kiváncsi leszek.

Bettina élvezte az itthon létet. 4 napot töltött teljes nyugiban, ma ment először az oviba. Délután úszás is lesz, így újra mondom, nem ülök a gép előtt, jól kell szervezni a napokat, hogy mindenre jusson idő. Nehéz lesz visszazökkenni, mert ha tudom, hogy van időm, akkor a dolgoknak is sokkal ráérősebben állok neki. Viszont mondják a tavaszt, ma már sokkal jobb idő van, mint eddig, és még a nap is süt. Ilyen napsütéses szép napot kívánok mindenkinek.

2009. október 25., vasárnap

Hosszú hétvége


 
Felettébb élvezem, bár az idő lehetne kicsit jobb, de minek is panaszkodni, örüljünk neki, hogy még nem hullott le 1m hó :-) Pénteken különben is, kora tavaszi idő volt, sütött a nap, sokat voltunk kint, vendégeink voltak, nagyon jól éreztük magunkat.
Szombaton elővettük a diavetítőt, azthiszem rákapunk az elkövetkezendő sötét téli estéken, hisz ma megvolt az óraátállítás, amit nemigazán szeretek, összezavar mindenkit, igaz nyertünk egy órát. Nem is értem, évek óta arról beszélnek felesleges, csak a szervezetet terheli meg, mellesleg a villanyszámlán egyáltalán nem látszik meg, legalábbis nálunk nem. Tegnap Bettina kis barátnőjénél volt délután, mi meg Roxánával babakocsival elmentünk a boltba, így legalább ő levegőzött én meg mozogtam egy kicsit.

A mai nap? Lusta lesz... Az óraállítás ellenére a gyerekek új idő szerinti 8-kor keltek és mivel őszi szünet van, élvezzük, holnap sem kell korán kelni.

2009. október 17., szombat

Hétvége



Szeretem a hétvégéket, Bettina itthon van, apa ritkán, de reggel lustálkodunk, együtt reggelizünk a gyerkőcökkel. Nézünk egy kis mesét, foglalkoztató füzeteket töltünk ki, legózunk, mesét olvasunk, ha jó idő van kimegyünk az udvarra.
Hétvégén ebéd után kötelező pihi van, Bettinának is, az oviban szinte sosem alszik, ilyenkor szinte mindig. Ma kellett is, mentünk megköszönteni Várpalotára az unokatestvéremet, Vikit, a 18. születésnapját ünnepelte. Volt torta, Bettina nagyon jót játszott, Roxána is feloldódott egy idő után. Ó és igen, észrevettük, hogy egyre többet áll a két lábán kapaszkodás nélkül, és állandóan sétálni kellett vele.
Jól éreztük magunkat, holnap már vasárnap, vasalás, ruha előkészítés az ovira és minden kezdődik elölről.