Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2013. április 24., szerda

Bettina díjnyertes rajza

Az iskolában a gyerekeknek rajzolniuk kellett, de szerintem Bettina nem volt tisztában vele, hogy a rajzokból válogatnak és értékelik. Nos így is az osztály 2. helyezettje lett, kitették a rajzát az aulában, és kapott egy szuper társasjátékot a szép eredményért. Nagyon büszke vagyok rá, egyben irigykedem is mindig, hisz én azt is tudom, hogy ez a rajz csak egy összecsapott valami, olyan hamar-gyorsan, amikor időt szán rá, fantasztikus dolgokat tud rajzolni és alkotni. Nagyon jó a kézügyessége, azon vagyunk, hogy ezt tovább tudja fejleszteni, mert örömmel alkot.


2013. április 16., kedd

Bettina szülinapja 2013. január 17.



Bettinánk januárban 8 éves lett, számomra még mindig hihetetlen, hová tűntek el az évek?! Az elmúlt hetekben rengeteget változott, komplett ruhatárat kellett cserélnem, ami még a mai napig folyamatban van, őrült tempóban nő. 8 évesen 130 cm magas, 30 kg, általában 134-140-es ruhákat hord és 33-34-es cipőket. Csinoskodó mostanában, de emellett megmarad neki a kalóz, halálfej és egyéb fiúsabb dolgok szeretete, az öltözködés terén is. Viszont csini Monster High-os cipőket kellett neki venni, amikben kész hölgy. Továbbra is azt mondom korai kis kamasz ő, mindennaposak az ajtócsapkodós duzzogások, sokszor visszabeszél és nem tetszik, ahogy nekem mondja, elég rendetlen és lusta (na ez nem változott), továbbra is imád rajzolni, kreatív dolgokat alkotni, a matek az egyik kedvence a suliban és persze szorgalmasan tanul németül. Jól veszi az iskolai akadályokat, nem bántam meg, hogy itt a 2. osztályban kezdett, lassan behozza a többieket a nyelvi akadályok ellenére is. Imádja a táblagépét, nagyon szeret rajta játszani, mostanában felfedezte az internetet is, ahol egyre jobban eligazodik, és szerencsére továbbra is szeret olvasni, ami persze minkét nyelven kell menjen.
Szülinapjára megígértük, hogy elhívhatja hozzánk pár barátnőjét. Találtunk ki itthoni játékokat és csajos bulit rendeztünk. Mindenki jól érezte magát, Bettina is elégedett volt. Íme a képek:













2013. április 14., vasárnap

Kirándulás - Végre tavasz

Igaza van Anyának, a blogot vezetni kell, időt kell rá szánni, különben elfelejtem a történéseket. Ma nekiálltam kicsit vissza is gondolni, tél, szülinap, húsvét stb. pótolom.
Ma végre elérkezett a tavasz első napja. Volt már egy gyönyörű hétvége márciusban, de aztán újra jött a hó, a hideg. Mondták, hogy vasárnaptól melegszik az idő, bár én nem nagyon hittem el, mikor ma reggel az Emőkét kivittem a vasútállomásra és 4 fok volt. Délelőtt aztán mikor a gyerekek felébredtek és megreggeliztek, lassan elkezdett sütni a nap, hirtelen jött ötlet volt, menjünk kirándulni. Az úticél Neuhaus am Inn és Schärding, ugyanis a két várost és a két országot az Inn folyón lévő híd köti össze. Neuhausban leparkoltunk (Németország), megetettük a kacsákat és a hattyúkat, majd átsétáltunk a hídon Schärdingbe (Ausztriába). Addigra már tényleg egyre melegebb volt, sok ember sétált, biciklizett, ment ki a szabadba. A folyó sétányán mentünk, mikor láttuk, hogy nagyon sokan esznek fagyit. Persze Roxána ötlete volt, hogy keressük meg a fagyist, és a nyalakodás közben besétáltunk a városba. Schärding még mindig egy kis gyöngyszem, egy ékszerdoboz, leültünk a padra és élveztük a napsütést, amit szó szerint hetek óta vártunk.
A séta után eldöntöttük, hogy felmegyünk egyik kedvenc helyünkre a Blaas-hoz, ahonnét rálátni Passaura, a 3 folyóra, ahogy összefolyik. Ott kiültünk, ittunk, a gyerekek pedig játszottak a játszótéren. Persze az étterem csurig tele volt. Kissé elfáradva értünk délután haza, de annyira örültünk neki, hogy nem maradtunk otthon.