Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2010. február 8., hétfő

Roxána 20 hónapos


Hamar eljött ez is, valahogy egy vízválasztó, úgy vélem ezután már nem számolom a hónapokat, hanem ha megkérdezik mennyi idős, biztosan azt mondom, júniusban 2 éves lesz.
Fejlődik szépen, nagyon kis komisz, huncut, hízelgő, imádni való. Egyre több szót tud, a legújabbak:
rendben
alma
sihuhu
opi (ropi)
bibi (seb)
hoppá
üüü (nem és rázza fejét közben)

meg van még pár, de nekem most nem jut eszembe.

Magabiztosan közlekedik, megtanult pörögni, a lábával dobbantani, leggugolni, sokszor táncol, néha már felállni is sikerül. Bárhova felmászik, bár ez eddig sem volt nagyon akadály, imád kint hosszan sétálni, fáradhatatlan. Viszont ha valami nem úgy történik, ahogy elképzelte, iszonyú hisztit képes levágni. A járással kitárult előtte a világ, mi is sokkal jobban élvezzük, hogy nem kell kisérgetni őt mindenhova. Viszont ez azzal is járt, hogy sokszor bizonytalan eredetű foltok keletkeznek rajta, és jön hozzám mutatja és puszilgatja a bibit. Elővette a kacsafeltétet a wc-re, ismerkedik vele, még nem sikerült produkálni bele, de a pelenkáját utálja. Az esetek többségében  nem vár át, ha kakilt azonnal jön, mutatja a pelusát és közli, hogy kaka.

Imádni való huncutságunk kinőtte egy csomó ruháját, ami az oldalsávomon található ruhára kattintva elérhetőek, felraktam őket egy másik blogba, hátha valakinek kellenek. Folyamatosan frissítem a választékot is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése