Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bölcsi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bölcsi. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 15., péntek

Hazaküldve

Kedden délután a gondozónéni már pedzegette, hogy két széklete volt a gyereknek, ha gondolom tartsam otthon, a csoport többi tagja is beteg, alig vannak. Szerinte hasmenése van, érdekes otthon több széklet nem volt. Szerdán már úgy mentem érte, hogy 99%-ban számítok rá, hogy kitiltja. Így is lett, hasmenés 2 híg és büdös széklet áll a papírján. Természetesen a doktornő aláírta, de ha nem kell táppénz akkor csak kedden vigyem vissza, tartsuk otthon (miért?), semmilyen kúra és egyéb nem kell neki!!!!!! Nos azóta sem hasmenéses, én annál inkább, rettentően ideges vagyok miatta, fáj a gyomrom (lehet ez lesz számomra a jó fogyókúra), nem érzem jól magamat, annyira, de annyira bosszant ez a dolog, hogy az egészséges gyereket otthon kell tartani, mert nemtudom. Lehet megunták, túl sokat járt, nem fér bele a statisztikába, hogy nem beteg. Vagy csak nekem akar jót a gondozónéni? Akinek zöld trutyi folyik az orrából miért nem küldik haza? Mivel a doktornő tiltotta ki semmit sem tudok csinálni.
Na jól kibosszankodtam magamat.

2010. szeptember 2., csütörtök

Újra bölcsöde és óvoda

Szeptember 1-én a gyerekeknek is megkezdődött a munkába járás. Furcsa volt reggel korán kelni, viszont Bettina nagyon hamar elkészült, várta már az ovit és a kispajtásokkal való játszást. Először Roxánát vittem, nemtudom ennyi idősen két hónap távollét után mennyit felejt a gyerek, de új csoportszobába kerültek. A gondozónéniket felismerte délután pedig már a csoporttársak nevét is elmondta, úgyhogy gondolom teljesen a régi élmények nem törlődnek ki ennyi idő alatt. Mikor bekísértem a csoportszobába, akkor sírt egy keveset, de még elpakoltam a szekrényébe a ruháit, mire végeztem már nem lehetett a hangját hallani. 

Bettina jókedvűen ment, ráadásul az egész napi menü a kedvenceiből állt. Ő mesélt a nyaralásunkról és otthon örömmel újságolta, hogy pár ovistársával együtt külön asztalnál ülnek és ők már kapnak kést is, hisz ő már nagycsoportos. Most küldték haza egy dossziéban a faliújságon lévő rajzokat és munkákat, igazi gyönyörűség az összes, nagyon jó a kézügyessége. Hamarosan azon kapom magam, hogy kezdi az iskolát...

Megállapítottam, hogy ez a nyár is rettenetesen hamar eltelt, ráadásul az időjárás novemberi, csak a levelek nem hullottak le a fáról.

2010. április 29., csütörtök

Állítólag beteg, vagy mégsem?

Roxána itthon tartózkodik, tegnap orvosilag kitiltották a bölcsiből. Totál nem értem a dolgot, a gyereknek szemmel láthatólag semmi, de semmi baja nincsen. Amikor odaértem kaptam egy papírt, hogy a gyerek csak orvosi igazolással mehet bölcsödébe, mert piros a torka és 37,7 volt a hője. Délelőtt nyűgös volt, egy sárgás lazább széklete volt (szerintük hasmenés), azóta 1x ma délelőtt kakilt normálisat. Reggel mikor indultunk jókedvű volt, délután mikor mentem érte játszott, aludt is rendesen és a továbbiakban is aranyos volt., még az orra sem folyik és nem is köhög. Rengeteget eszik, ha fájna a torka nem enne, ma is elvolt itthon, motorozik, hintázik, homokozik, rendezi a cicákat. Délután vihetem a beteg gyerekek közé az orvoshoz. Nem értem az egész történetet, azt el tudom képzelni, hogy Drágám leverte a hisztit valamiért, ilyenkor nagyon ki tud kelni magából és a gondozónéniknek kicsit elegük lett. De nem akarok senkit sem megbántani, ez feltételezés, nem akarok egy percig sem rosszat gondolni róluk, csak tanácstalanul állok az egész előtt, miért kell egy egészséges gyereket kitiltani, sokuknak meg zöld valami folyik az orrukból és köhögnek, mégis járnak!!! Érti ezt valaki? Kíváncsi vagyok mit lát délután a gyerekorvos, majd este beszámolok róla.

Este van már, voltunk az orvosnál, érdekes már nem piros a torka sem!!! Tegnap óta ripsz-ropsz elmúlt. Azt mondta a doktornéni, hogy tegnap nagyon ki volt kelve magából mikor megvizsgálta, de szerinte is elképzelhető, hogy egyszerűen csak fáradt volt, hisz az ebéd és az alvás után elmúlt minden probléma. Ha addig más nem jön közbe hétfőn mehet bölcsibe, mostmár holnap nem viszem. És Zsóka tök igazad van, legközelebb biztosan megkérdezem a zöld taknyos gyerkőcökről, mit keresnek ott... A lényeg, hogy nem beteg, de lesz ez még máshogy is, majd mindjárt elmondom.

2010. március 23., kedd

3 hét 1 nap

Aztán a tegnapi bölcsiről: 8,30-ra mentünk, mondták fél 2-re menjek érte. Odamentem és közölték, hogy a gyerek hason fekve mélyen alszik, úgyhogy Anyuka menjen haza, mert a Roxána ma itt fog uzsonnázni. Kissé rossz érzés volt, de mentem érte 14,45-re, vidáman futott oda hozzám és puszilgatott. Jó napja volt, sokat játszott és szépen is evett. Ezután egész napos lesz, először fog ott reggelizni és uzsi után hozzuk haza. Furcsa megszokni nekem, hogy napközben nincsen itthon, sokszor megfordul a fejemben, hogy felöltöztetem, kimegyünk, és akkor jövök rá, hogy nem játszik a szobában...
Ma pedig együtt leszünk Bettinával, csak mi ketten. Na ilyen sem volt már régóta. Valami programot csinálunk, remélem jó idő lesz, vagyis nem fog esni az eső. Már alig várom :-)

2010. március 18., csütörtök

Ottalvós

Megvolt az első bölcsiben alvós nap. Reggel 9-re mentünk, a gyerekek akkor mentek ki az udvarra, Roxána gyorsan feltalálta magát, így jöhettem is el. Délelőtt sok-sok dolgot sikerül elintéznem, fél 12-re kellett visszamennem a bölcsibe. Fél 1 körül jött ki a gondozónő, hogy Roxána hátát és a kezét kicsit simizte és el is aludt, úgyhogy várjak, amíg felkelt. Délelőtt játszott az udvaron, nagyon élvezte, hogy kint lehettek, 13,45-kor ébredt fel, utána jöttünk haza. Bemehettem megnézni hogy alszik, nagyon cuki volt, az ujja cuminak a szájában, szorongatta a maciját. Az összes kisgyerek teljesen kiterülve aludt. Hazaérve itthon is evett egy kicsit, de előtte egy olyan földhözvágós hisztit rendezett. Én meg nem foglalkoztam vele és abba is hagyta kis idő után. Együtt ettünk (ő újra ebédelt) és úgy döntöttem leteszem még egy kicsit aludni. 3 óra után kelt csak fel és a délután hátralévő részét Bettinával együtt az udvaron töltötték. Nagyon ügyes volt, a bölcsibe is megdícsérték, én pedig örülök neki, hogy így veszi az akadályokat. Így mégiscsak jobb szívvel hagyja ott az ember, persze az aggodalom azért megvan bőven.

Jövő hét hétfőtől Bettina új csoportba fog járni úszni. A napok megmaradnak hétfő és szerda, az időpont később lesz 17,30-kor. Hozzá hasonló kisgyerekek vannak, Zsuzsa gondolkodott még egy másik csoporton is, de aztán rájött, hogy butaság lenne, hisz akkor nem fejlődne. Annyira ügyes már és lelkes is, valamikor elviszem a gépet és lefényképezem megint.

2010. március 17., szerda

Kissé eltűnve

Mit ne mondjak fele annyi időt nem töltök a számítógép előtt, mint eddig. A blogokat rendszeresen olvasom, de kommentet írni egyszerűen nem sikerül. A délelőttöt nem töltöm itthon, a bölcsibe megyünk. Tegnap 15 percet voltam bent, aztán kiküldtek és a délelőtt további részét ott töltöttem. Egyszer kijött a gondozónéni és mondta, hogy Roxána szépen játszik, voltak a tornaszobában, ott motorozott a folyosón, fel volt villanyozódva, csak visszamenni nem akart később a csoportszobába. Hiába vad motoros lett belőle, itthon a nappaliban nyomják Bettinával, de a szél alábbhagy és menni fogunk ki a szabadba motorozni. Ebéd után hozták ki, szépen evett, aztán jöhettünk haza. A mai napom is hasonló lesz, sőt ennyi időt sem fogok bent tölteni már, de egyelőre ott kell lenni, ki tudja. Csütörtökön próbáljuk meg először ott altatni, na arra nagyon kiváncsi leszek.

Bettina élvezte az itthon létet. 4 napot töltött teljes nyugiban, ma ment először az oviba. Délután úszás is lesz, így újra mondom, nem ülök a gép előtt, jól kell szervezni a napokat, hogy mindenre jusson idő. Nehéz lesz visszazökkenni, mert ha tudom, hogy van időm, akkor a dolgoknak is sokkal ráérősebben állok neki. Viszont mondják a tavaszt, ma már sokkal jobb idő van, mint eddig, és még a nap is süt. Ilyen napsütéses szép napot kívánok mindenkinek.

2010. március 13., szombat

Végre hétvége


A hét második fele elég sietősre sikerült, ezért sem értem ide. Azért mikor az ember a fél napját nem tölti itthon, akkor jön rá, milyen gyorsan telt el a nap, úgy hogy észre sem vette. A hét közepén mikor esett a hó, végleg elkeseredtem, már úgy érzem ez nem normális jelenség, azért ilyenkor már sokkal szebb idő szokott lenni. 

A bölcsivel nem volt gond, de persze én még a helyiségben tartózkodtam a héten, majd jövő héten kicsit korábban megyünk és akkor már ki fognak küldeni egy kis időre. Nagyon szépen eszik ott is, kizárólag egyedül eszik és iszik, semmilyen segítséget nem fogad el, bár nem is igazán van rá szüksége. Péntekre két gyerekkel több lett, de még így is nagyon kevesen voltak, talán jövő hétre már visszatér a csoport nagy része. A gondozónénik aranyosak, gyakran odamegy hozzájuk, vagy megmutat nekik valamit. A mellettünk lévő csoportban főként 2,5-3 évesek vannak, hihetetlen a különbség az én 21 hósom és közöttük, ők már folyékonyan beszélnek és sokkal magasabbak is. Úgyhogy most hétvégén rákészülök az újabb bölcsis hétre.
Bettina 4 napot lesz itthon, ugye ő még kedden sem megy oviba. Jó rövid hete lesz, irigylem is érte. Pénteken volt fodrásznál is, már nagyon kellett, panaszkodott, hogy a fülbevalója nem látszik ki és az úszósapkából állandóan kilógott a haja. Újra csinos frizurája lett. Roxánáét növesszük tovább, maximum alul levágom majd egy kicsit neki és aztán pár hónap múlva már neki is lehet alakítani, addig meg marad a kis antenna a feje tetején, az biztos, hogy nem lesz bilifejű ,-)
A melóval kapcsolatban okosabb nem lettem, még mindig nem tudom mennyi szabim van, így azt sem mikor kezdhetek dolgozni.

2010. március 10., szerda

Bölcsi 2. nap

Ugyanúgy 10-re kellett menni, mint előző nap, Roxána nagy örömmel ment be a csoportba. Meglepődtem, mert összesen 2 kisgyerek volt csak ott, az egyik kisfiú még beszokós, az apukájával ment, meg rajta kívül egy kislány volt ott, a többiek sajnos mind betegek. Vagyis nekünk mindegy, legalább tőlük nem kap el semmit sem. Játszott ma is nagyon, az lenne az igazi, ha melegebb lenne és az udvaron is lehetne lenni, mert szeret homokozni, biztosan élvezné. Meglett az asztalnál a helye, szerencsés, mert látja a többi kisgyereket is, kevésbé jó, mert a háta mögött vannak a játékok, de gondolom majd mikor megszokja a környezetet nem fogja a fantáziáját annyira izgatni a játékos polc. Sóska volt az ebéd, krumplival és husival. Evett belőle, de annyira nem érdekelte, szerintem túlzottan éhes sem volt, de egyfolytában ivott, megbeszéltük a gondozónénivel, hogy a következő napon kevesebbet rak a poharába, vagy nem is tölt neki ebéd előtt. Banán volt még utána, abból evett. Szintén úgy kellett hazarángatnom, itthon pedig nagyot aludt.
Délután felhívtam a doktornőt is, megvan az újabb vizeleteredmény, ebben is van baktérium, de nagyon kevés, azt mondta, negatívnak lehet tekinteni ebben az esetben már. Kicsit megnyugodtam, bár tudom ez a nem fog sokáig tartani, a bölcsiben jönnek az újabb betegségek is.

2010. március 8., hétfő

Bölcsi 1. nap

Túlestünk a bölcsi első napján. Délelőtt 10 órára mentünk, Roxána rettentően jól érezte magát, felfedezte a játékokat, még a gyerekeket is simogatta, a gondozó néniknek vitte oda a játékokat. Néha odajött hozzám, megnézte megvagyok-e aztán ment tovább a dolgára. A tízóraira kapott gyümölcslevet megitta, sajnos egy kis baleset is érte. A játék bevásárló kocsit nagy lendülettel tolta, elakadt a székben, de ő mindenáron tovább akarta tolni, felborult vele és a szeme alatt beütötte, pont ahol a bőr vékony, most jó nagy kék monoklija van. Nem sírt sokáig még meg is lepődtek a gondozónénik, milyen hamar vigasztalható, borogattuk neki egy kicsit, de nem sokáig mert ment vissza játszani. Alig tudtunk hazajönni, még maradni akart. Holnap ott ebédelhet, csak utána jövünk haza.

A munkamegbeszélés is megvolt, mivel nem tudom pontosan mennyi szabim van, így elakadt a dolog, de mehetek vissza, a mikor megegyezés kérdése még.

2010. március 1., hétfő

Orvosnál, tavasz és bölcsikezdés nemsokára

Ma délelőtt hosszú-hosszú sorunkat kivárva az orvoshoz bejutottunk. Roxána füle teljesen rendbe jött, az ÁNTSZ eredményei nem voltak túl jók, sajnos voltak bacik benne, ezért a doktornéni újabb vizsgálatot kért, remélhetőleg a beszedett antibiotikum kiűzte az összes nem oda valót. Ezt a hetet így még megkaptuk, jövő hét hétfőn kezdhetjük a bölcsit. Legalább ezen a héten lesz időm felkészülni, főleg lelkiekben, ha erre egyáltalán fel lehet. Hazaértünk az orvostól délelőtt 11 órakor, és kihasználtuk a jóidőt, volt hinta, meg motor is. Nyílnak az udvarban a krókuszok, nagyon szépek, gyönyörködünk benne, a tavasz itt van és innen már nincsen visszaút. 
És ma újabb felfedezést tettem. Reggel feladtam rá a nadrágját és bizony nem állt valami szépen rajta, rövid a szára. Gyorsan meg is mértem, bizony bizony, kisleányka elérte a 76 cm-t, most rendeltem neki egy szandit, az már 19-es a lába is nőtt. Új szavakkal bővült a tárunk, kedvence a bomb=gomb és igazából az utóbbi napokban mindent utánoz és elismétel.

Maradhatna az idő ilyen, sokkal kevesebb ruha kell és annyira jó érezni, hogy a napsugaraknak már ereje is van. Én nagyon élvezem, de sajnos megint sokkal hidegebbet mondanak az időjósok, viszont a madarak csicseregnek.

2010. február 27., szombat

Beiratkozás

Csütörtökön délelőtt voltam a bölcsiben, beirattam Roxánát. Rengeteg papírt kellett ismét kitölteni, sok-sok kérdéssel és még a védőnői papírunk nincs is készen, ott is a sok felesleges kérdéssel. A bölcsödéhez nemtudom mi köze van a születési apgar értéknek?! Na mindegy. Márciusban, mikor meglesz az ÁNTSZ vizeleteredmény és a doktornő is rábólint a gyógyultságára, akkor mehetünk beszoktatásra. A gondozónők, Gabi és Mariann kedvesek, Gabit valamennyire ismerem Bettina korszakából, Mariann most jött ide. A csoport nem túl ngy létszámú, úgy néz ki, hogy a gyerekek nem agresszívek. Bettina csoportjában volt egy Kevin, akivel annyi baj volt, aztán kiderült, hogy délutánonként kizárólag a Carton Network előtt ül és a legrondább meséket nézi, no comment. Annyira kicsinek tűnt a csoportszoba az ovi után, sok játékuk van, az udvar is alakult, sőt az eltelt idő óta lett egy tornaszoba is, egy nagy medencével tele labdákkal, és aprócska bordásfalakkal, vagyis inkább mászókákkal, a folyósón így bent is tudnak motorozni a gyerekek. Választhattam jelet, Roxána jele is virág lett, úgy, mint Bettináé az oviban. Ez volt a legkislányosabb jel és mivel a levél a mindene, ha azt mondom neki virág, rávágja, hogy levél, emellett döntöttem. 

Persze vannak fenntartásaim, és igazi gyomorgörcsöm. Szerettem volna, ha sosem jön el ez a pillanat. Igazából a gyerekeket szereti, egyedül eszik, segítséggel iszik, ha tud egyedül is, de inkább a nyakában köt ki. Alkalmazkodó, társasági lény, biztosan lesznek rossz napjai, de beleszokik. Csütörtök délutánra már totál ki voltam borulva, sok volt egyszerre. Reggel a harapási beszámoló, délelőtt a bölcsi, tiszta letargiában voltam, mondom mi jöhet még? Nem jött semmi, vagyis nem súlyos dolgok. 

Bettina a harapós ügyet is elmesélte. Játszottak a legóval, mikor Martin elvette tőle. Ő kérte vissza, erre Martin megütötte. Bettina bedühődött és megharapta, ennyi a történet. Az óvónő elmondása szerint a kisfiúval szinte mindig történik valami, egyszer majdnem a szeme is odalett, valaki mindig odaüt neki, mellesleg 2 éve ő volt az, aki úgy fellökte Bettinát, hogy röntgenre kellett menni, 2 hétig hiányzott az oviból, mert nem tudott lábra állni. Mondjuk harapni nem szabad, azt szoktam neki mondani, ha megütnek, üss vissza, annak nincsen nyoma, de ok nélkül nem bántunk senkit. Egyik szülő úgyis azt mondta nekem, hogy nem szabad visszaütni, ami számomra hihetetlen volt. Kérdezem tőle, ha téged valaki megüt, nem ütsz vissza? Nem véded meg magadat? Azt mondta nem, gondoltam magamban, akkor veresd szét magadat. Persze lehet az én felfogásom rossz, de szerencsére nem vagyunk egyformák. Konfliktusok lesznek az oviban, de ezt nekik kell lerendezniük. Martin anyukája a szerencsétlen meg betalálta a papát péntek reggel, azthiszem többet nem szól hozzánk. Egy jó van ebben az ügyben: Martin ezután jó messzire elkerüli a Bettinát és soha többé nem fogja bántani.