Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2009. november 1., vasárnap

Mindenszentek és szülinap


November 1. nálunk a megemlékezés és az ünneplés jegyében telik. Sajnos sokan nincsenek már velünk és több azon kedves személyek, akik még élhetnének, nem kellett volna elmenniük, hisz nem ez az élet rendje. Fiatalkori nagy szerelmem 12 éve, legjobb barátnőm és egy kedves fiú 7,5 éve elmentek már. Bogi nagyon hiányzik, sokszor eljátszom a gondolattal, mi lett volna, ha 24 évesen legyőzi a betegségét. Valószínű egymás nyakára járnák most is és mindent elmesélnénk egymásnak, nem így történt sajnos ez fáj, de nem tudunk rajta változtatni.

A születésnap pedig? Ezúton is isten éltesse sokáig anyukámat, aki ma ünnepelte 60. születésnapját. Nagyon jól éreztük magunkat, minden finom volt, a gyerekek is aranyosan eljátszottak.



Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)