Sapkavásár

A hétvége, mint mindig gyorsan eltelt, voltunk csavarogni is, szombaton délelőtt pedig a piacon. Roxána totál kikészített, az aranyos kislányom néha átváltozik egy kisördöggé. Vagyis benne lakozik az és néha előbújik. Sapkát kellett neki venni, mert már itt a jóidő, nincsen normális tavaszi sapija. Itthon bezzeg vég nélkül próbálgatja, a piacon nem volt hajlandó. Még olyan is volt, hogy üvöltés közepette bevágta az árus új portékáját a sarokba, roppant kellemetlen volt. Ráadásul nála nem találtunk neki megfelelő fazont, mindenképpen a külön lelógó fülvédőset akarta megmutatni, de az nem jó, mert picike a feje és a fülvédők az arcában kötnek ki. Inkább továbbmentünk a Bettinának sapkát venni, na ott sikerült egyet nagy nehezen a fejére vadásznom, sőt még be is kötöttem. Kérdezi az eladó lány, hogy a csíkosat kérjük, vagy felpróbálja az egyszínűt. Mondom a csíkos a fején, úgyhogy ezt visszük. Ha még kell tudok neki bármikor sapkát venni. Az egész piac tőle vízhangzott, ordított, szerencsére be volt kötve a babakocsiba, sehová nem tudott menni. Hazaértünk, bezzeg tovább próbálgatta a saját és Bettina sapiit is.