Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2010. május 17., hétfő

Már rendben

Tegnap már nem volt egyáltalán láz, elkezdett rendesen enni, sebesedik mindenhol, szinte már nincs is hólyagja, és végre jókedvű, nem nyünyörög egész nap, talán azért is, mert az első éjszaka, amikor nem a lázzal és a vakarózással volt elfoglalva, hanem nyugodtan aludt. Voltunk délelőtt a doktornéninél, kapott egy méregdrága szirupot is Isoprinosine a neve, vírusfertőzéseknél adják immunerősítésre. Ott volt a régi védőnőm is, mikor meglátta Roxánát azt mondta, hogy ő már az életben elég sok bárányhimlős gyereket látott, de ilyet, mint ő még nem. A feje és az arca szegénynek tele van sebbel, pedig már nem is olyan csúnya, mert, a picik múlnak el, a nagyok meg sebesek és a szeme sincsen már megdagadva. Kérdeztem a lehetséges szövődményekről, aminek nagyon kicsi a valószínűsége, de ha lenne, akkor sokáig legalább 5 napig tartó magas lázzal kezdődik, zavartsággal, letörtséggel, mozgáskoordinációs problémával, felsőlégúti betegséggel, és nagyon ronda köhögéssel. Remélem mostmár semmi baj nem lesz, csak érdekességképpen: az oviban a csoportban 5 gyerek van beoltva, ebből 1 kislány ennek ellenére elkapta, a maradék 20 gyerek is túlvan már rajta, vagy éppen most barikásak, senkinél nem lépett fel szövődmény, vagy probléma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése