22. hós feljegyzés

Igaz már túl vagyunk a 22. hón, de azért pár szót megérdemel, hisz már csak 2x számolok, utána már bőven elég annyi, hogy elmúlt 2 éves :-)

A hisztiket tökéletesre fejlesztette, igazából Roxána nem bűntethető, az ég világon semmi sem hat rá. Néha el is vagyok emiatt keseredve, mert képtelen vagyok kezelni ezeket a dolgokat, ráadásul  mikor a bölcsiből hazahozom, olyan műsort kapom, hogy még azt is megbánom, hogy levegőt veszek. Gondolom ez a bűntetésem, vagy nem tudom, de egyértelmű, hogy nekem szól. Pedig igazi bölcsis lett. Reggel nem sír, szívesen megy, nagyokat játszik, szeret az udvaron lenni, egyik nap Bettinával mentünk érte, annyira játszott a sarokban, kukucskált a gondozónéninek, minket észre sem vett. Önállóan tisztán eszik kanállal, pohárból is iszik, mostmár nem önti magát nyakon, illetve annyira egyedül csinál mindent, hogy külső segítséget nem fogad el. Harcias amazon lány lett, minden ok nélkül megveri a bölcsis társait, gondolom egészen addig, amíg az egyik vissza nem csap neki. Ezzel sem tudok mit kezdeni, hiába magyarázom el neki, nem szabad másokat bántani, egyik fülén be, a másikon ki. Ha meg nem úgy történik valami, ahogy elképzelte, akkor földön fetrengve ordít. Érdekes, a bölcsiben nem hisztizik, ez is az anya büntije. Nagyon szépen haladunk a szobatisztaság felé. Napok óta teljesen száraz a pelusa reggel, ráültetem a wc-re és már pisil is bele, este ugyanígy. A bölcsiben is sokszor száraz a pelusa és belepisil a bilibe, ha ráültetik (a fene se érti hova tűnik el a bölcsiben ennyi pelenka), borzalmasan zavarja a pelus, sokszor le akarja venni, miután bekakil szól, de sajnos csak utána. Én nagyon bízom, hogy nyárra szobatiszta lesz, neki is jobb lesz, 40 fokban nem kell csomagot hurcolni a lába között, meg a pénztárcánknak is jól esne. 1 hónap alatt a bölcsibe annyi pelenkát vittem be, amennyit itthon 2 hónap alatt használunk el, vagy én vagyok itthon túl takarékos, ki tudja?!

Ami a mozgásfejlődést illeti, itt is nagy változás van. Megtanult a napokban kis lépcsőfokra fellépni kapaszkodás nélkül. A nappalinkból kifelé van 1 kisebb és egy nagyobb lépcsőfok, ott gyakorol és meg kell tapsulnunk Éljen felkiáltással. Eddig ez csak kapaszkodva ment, a lépcsőn is gyakorol, már nem mászik, hanem felmegy és szépen  le is tud állva jönni. A földről való felállás is gond nélkül megy, persze ha éppen odafigyelek, akkor hisztizik vegyem fel. A motorral őrült gyorsan közlekedik, és persze úgy is ahogy nem kéne használni, de a bölcsibe látja. 

Általában jókedvű és például tegnap délután elhalmozott puszikkal. Jön oda és puszilgat, bújik, simogatni kell, hozza a könyvét, felül az ölembe, ezt nagyon szereti és együtt nézegetjük a könyveket, elmondja mi látható rajta. Amit mondunk neki bármit megismétel, persze nem mindig tudja visszaadni, de rohamosan növekszik a szókincse, össze nem nagyon rak még szavakat, párszor már mondta, hogy: Aja gyeje!