Tegnap Bettinával elmentünk az ovival szomszédos iskola ovis foglalkozására. Rengeteg szülő volt ott a csemetéjével. Leültünk az étkezőben, aztán a gyerekeket 4 csoportba osztották, és ők elvonultak a tanítónénikkel az osztálytermekbe játszani. Addig az igazgatónő válaszolt a szülők kérdéseire, bemutatta az iskolát. Az uszodában szoktam faggatni a szülőket az iskolákról, illetve az oviban, akinek nagyobb testvére van, vagyis a szüleiket. Erről az iskoláról egyelőre jókat hallottam, van némi kiválasztás is, elbeszélgetnek a gyerekkel, nem körzetis iskola és a szülők dicsérik. Kompetencia alapú oktatás folyik, az iskola küllemén pozitívan csalódtam, a tantermek rendezettek, modernek és jól felszereltek, interaktív táblájuk is van minden tanteremben. Nyelvet első osztály 2. félévétől tanítanak, amikor a gyerekek már nagyjából ismerik a betűket és valamennyire tudnak olvasni. Igazából szimpatikus volt, Bettina eközben a tanteremben volt, a kérdések végén bementem a terembe is. A süniről olvasott a tanárnéni egy mesét, illetve az őszről, ennek fényében az volt a feladat, hogy az asztalra kirakott alapanyagokból kellett egy hasonló sünit csinálni, mint a táblára ki volt rakva. Volt süni és szeme, alá kellett leveleket ragasztani-kicsit összehajtva, hogy erezete legyen és természetesen a tüskéket. Bettináé szép lett, nagyon büszke volt rá és mondta, hogy ő már járni is akar iskolába. Remélem nem fogja azt hinni, hogy az iskolában játszani fognak csak.
Úgyhogy eddig úgy tűnik Telekisek leszünk jövőre.
Úgyhogy eddig úgy tűnik Telekisek leszünk jövőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése