Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2014. november 2., vasárnap

Az új óvodaépület hivatalos átadási ünnepsége


Október 18-án volt az új óvoda hivatalos átadása. A szülők és a látogatók számára a legérdekesebb az volt ebben a napban, hogy az egész épületet be lehetett járni, bármit meg lehetett nézni. Engem ez izgatott a legjobban, mivel számos újdonságot tartogatott, és persze nem csalódtam. Ettünk sütit, vettünk tombolát, amin persze nem nyertünk semmit sem. A gyerekek énekeltek egy dalt, illetve az ünnepség alatt a gyerekekhez a tornateremben jött egy bűvész, aki szórakoztatta őket a mutatványaival.

Az épület két szintes lett, fenti részen 2 bölcsödei csoport, 1 óvodai csoport és a konyha, a lenti részen további 2 óvodai csoport. Ebben az oviban is a gyerekeknek nem jelük van, hanem meghatározott nevű csoportba járnak, ahol életkoruk szerint vannak szétosztva, egérke, nyuszi, és medve gyerekekre. A picúrkák egy teljesen külön részben vannak két csoportra osztva, az egyik csoport a vízcsepp a másik pedig a földmorzsa. Nekik is van külön gardrób, nagy benti játszó rész, utána következnek a csoportok és mindkét csoportnak 1-1 teljesen berendezett pihenő szobával. Pompás színek, ötletes bútorok, a pihenőszoba pedig, mintha a kisgyerek otthon lenne. 3-3 rácsos ággyal, kis kanapékkal, mese és olvasósarokkal. Ágyuk azért nincsen több, mert a legtöbb kisgyerek nem alszik ott, a szerződésben foglalt időintervallumban tartózkodnak ott. Miután körbejártam, szóltam is a vezető óvónőnek Bettinának, hogy hétfőtől én is szeretnék bölcsis lenni. Azért úgy visszagondoltam Bettinám és Roxánám bölcsis éveire, hú a különbség leírhatatlan. Egyszer talán majd elmélkedem erről is, de őszintén megmondom,  ha nem muszáj nem is szeretnék visszagondolni rá, elég sok kellemetlen emlék van onnét, annak ellenére, hogy voltak nagyon kedves gondozónők, akikre mindenképpen örömmel gondolunk vissza, na meg persze olyanok is, akikre egyáltalán nem. Az emeleten van még az iroda, a fényképelőhívó automata, nagy társalgó a kijárat a kicsik udvarára és a nagy konyha. A konyha előtt alakították ki az étkezőt. Az érdekes az, hogy a konyha óriási, csupa modern berendezéssel, de ott igazából havonta egyszer készítenek közös reggelit a gyerekeknek, és kedden-csütörtökön az étteremből megrendelt ebédet ott készítik elő. A gyerekek az otthonról hozott tízórait itt fogyasztják el, ebédet a nyitvatartás miatt heti 2x lehet rendelni. A fenti ovis csoportban nincsenek iskolakezdő gyerekek, annak ellenére, hogy vegyes csoportok vannak, ők a forgószél csoport.

Ahogy a lépcsőn lemegyünk, a lépcső mellett van Noé bárkája felfestve, a lépcső alján pedig ott van a gong, aminek fontos szerepe van az összepakolásnál. A csoportok és közlekedők falai mindenhol különlegesek, nekem nagyon tetszenek, falmatrica/faltetoválás néven ismert. Lent ismét van egy öltöző, nagy futkosós folyosó, ott van felállítva a labda medence. Illetve a további két ovis csoport található itt, a miénk a napsugár,  és a másik a tűzszikra. A csoportoknak külön funkcióik vannak, a miénkben, illetve a hozzá tartozó helyiségben lehet felfedezni, kísérletezni, alkotni, a mellettünk lévőben van színpad, ahol lehet bábozni, szerepjátékozni és vannak hanszerek, a mellette lévő helyiségben van az olvasósarok-terem könyvtárral. A fenti csoportban vannak a nagy építőkockák, autógyűjtemény. Lent a folyosó végén található a tornaterem, nagy mosdó, és a mosdón át vezet az út az udvarra.

Pár nap múlva rendezték meg az óvodai szülői értekezletet. Ismét este 7-kor kezdődött, a bejáratnál pezsgővel és narancslével vártak. Elmagyarázták hogyan zajlik a gyerekek napja, mi történik a csoportokban. Ismét megállapítottam,  hogy ez az óvodai élet mennyire eltér a magyar ovitól. Reggel a gyerekek a foglalt időpontban érkeznek. 9 órakor minden csoportban reggeli megbeszélés van, a gyerekek körbe ülnek, meggyűjtják a gyertyát, mondanak egy imát, történetet vagy énekelnek, megbeszélik ki van aznap ott, ki és miért hiányzik. Utána megbeszélik kinek mihez van kedve aznap, illetve egy héten egyszer van projektnap, ami aktuális eseményekhez kötődik, és persze életkorhoz is. Jelenleg készülnek a Márton napi lámpás ünnepségre. Kedden és pénteken a tornateremben gyűlnek össze, ugyanúgy gyertya, ének stb. viszont ezen a két napon legalább 6-8 programm közül választhatnak, az erdei sétáltól kezdve a tornáig, sütés-főzésig minden van. A reggeli megbeszélés után ki-ki eldöntheti mikor megy fel az étkezőbe enni. Eleinte nem tudtam elképzelni, hogy a gyerekek képesek lesznek rá figyelni, de úgy tűnik működik. Így nincsen tele az étkező és mindenkinek van helye. A fényképüket az emeleten az étkezőben le kell adni, így kontrollálják ki az, aki még nem tízóraizott. Na persze néha megy a csere-bere, elképzelhető, hogy a másik gyereké aznap finomabb, de szerintem ha egy kicsit cserélgetnek, de azért esznek, nincs ezzel sem gond. A programok 11 óra körül fejeződnek be, ekkor mennek ki az udvarra játszani, kivéve, ha annyira szakad az eső, hogy ez nem lehetséges. Kizárólag a váltó ruhájukban mennek az udvarra, ami koszos lehet, hétvégén kimossuk. Tetszik, hogy a gyerekeknek van választási lehetőségük, eldönthetik mit szeretnének aznap csinálni, és tetszik a sok program, tényleg szuper tapasztalatokat gyűjthetnek. Kedden és csütörtökön hosszú nap van, persze csak annak, aki így foglalt időpontot. Ezeken a napokon 16:30-ig lehet maradni, természetesen lehet ebédet igényelni ezekre a napokra, amit az egyik étteremből szállítanak az oviba.

Úgy néz ki Roxána nagyon jól érzi magát, tele van élményekkel, néha délután kettőkor haza sem akar még jönni, így egyáltalán nem bántam meg, hogy visszatartottuk még egy évre. Tényleg ráér jövőre iskolába menni. Mellesleg a fényképeket szinte mindet Roxána fotózta, így az ő szemszögéből mutatjuk be az új bölcsödét-óvodát.





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése