Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2010. szeptember 26., vasárnap

Új bejegyzés ;-)

Sodródom a hétköznapokkal mostanában. Nem mondhatom, hogy nem történik semmi, de valahogy mégsem történik semmi. Telnek a napok szépen sorban egymás után, és lassan elmúlik a szeptember is, már hullanak a levelek a fáról. Az óvodában túl vagyunk az első szülőin, ahol ismét megtapasztaltam, hogy a szülők sem a gyerekeikért sem a saját elképzelésükért képtelenek kiállni, vagy legalábbis a nagyközönség előtt véleményt alkotni. Borzasztó komolyan mondom, már hülyén éreztem magamat a sok kuka előtt. Mindent ki kell rakni a faliújságra és majd ott szavaznak a szülők az adott dologra. Téboly na... Viszont elkezdődött az angol ismét és Bettina már az első órán hihetetlenül jól produkált. Annyi, de annyi szót elmondott nekem mikor hazajött. Előtte nap gyakorolni kellett vele a tavalyi tanévben tanultakat, de szinte mindenre emlékezett. Október 11-én itt Fehérváron az egész óvodai csoportjuk fellép a színházban. Nagyon készülnek rá. Nagy megtiszteltetés ez, úgy kérték fel az óvónéninket és ő szívesen elvállalta a feladatot. A kicsik pedig élvezik, hogy ők is a középpontban lesznek.
A bölcsiben is vannak érdekes dolgok, nem telik el nap, hogy ne olyannal várnának délután, ami teljesen szokványos dolog, mégis ügyet csinálnak belőle. Még az a szerencse, hogy nem veszem magamra az összes ilyen bejelentést, inkább örülök neki, hogy a gyerekek még nem voltak betegek és remélhetőleg ez így is marad. Ráadásul Roxána egy talpraesett csaj, nem kell félteni, megold mindent. Rengeteg éneket és mondókát tud(na), vagyis tud, mert az énekek dallama és a hangok a helyén vannak, de a szavak kiejtésével erős hiányosságai vannak. Igaz sokat fejlődött az utóbbi időben, de egyelőre a beszéde nagy részét az érti meg, akinek van hozzá szótára.
Nálam is véget ért a vizsgadrukk, végre levizsgáztam és a kezemben tarthatom a bizonyítványomat. Furcsa volt újra tanulni és számot adni a tudásomról 2x is, ráadásul egy vizsgabizottság előtt. Elszoktam ettől, tanultam, de totál ideges voltam. Ennek ellenére eladói vizsga 5-ös, boltvezetői 4-es. Tökéletesen elégedett vagyok.

3 megjegyzés:

  1. Gratula a vizsgádhoz.
    A gyerkőcök pedig nagyon ügyesek. Az ovis színházi fellépéshez egy nagy kalappal majd!
    A kisebbik lányod beszéde nagyon olyan mint az én Blankámé. Nekem természetes, hogy mindent megértek, de múlt héten is kérdezték tőle, hogy Téged hogy tanítanak kínaiul?
    Én meg néztem furcsán, hogy tök jól beszél a gyerek. Csak az éneklésnél nem úgy mond ki szavakat. Szerintem ez normális ... inkább a dallamra, ritmusra figyel a szöveg nekik másodlagos ha énekről van szó :-)

    VálaszTörlés
  2. Szóval akkor zajlanak a munkás-ovis-bölcsis hétköznapok!?!
    :)
    A vizsgádhoz meg gratulálok Én is!
    :)

    VálaszTörlés