Olyan sok minden van, amit úgy szeretnénk elmondani a gyerekeinknek! Szeretnénk meggyőzni őket, hogy ne nőjenek fel olyan hamar, de nem hallgatnak ránk. El akarjuk mondani nekik, hogy a szépség múlandó, de ők nem hajlandók elhinni. Figyelmeztetjük őket, hogy tetteiknek következményei lesznek, és mégis dacolnak velünk. Szomorú, de gyerekeink még csak nem is kapiskálják, hogy veszélyes hely ez a világ, így hát a mi dolgunk, hogy megtegyünk mindent, amit csak tudunk, hogy megvédjük őket.

2011. december 7., szerda

Mikulás



A gyerekek már vagy egy hónapja várják a Mikulást. Készültek rá az oviban és az iskolában is. Otthon lelkesen pucolták a kis csizmáikat. Aztán végre elérkezett a nagy nap. Apáéknál már 5-én jött a Mikulás, el is mentünk a rendezvényre. Roxána alig bírta kivárni, mire sorra kerül, énekelt már előre. Természetesen a Mikulás bácsinak is hangosan énekelt, megígérte, hogy nem hisztizik és főleg nem veszekednek Bettinával (ennek a betartása azért még hagy maga után kívánnivalót). Kaptak mindketten csomagot. Aztán másnap 6-án Bettina az osztályával Pestre utaztak a Baptista Szeretetszolgálat jóvoltából. Voltak a cirkuszban, ahol a Fluor Tomi is fellépett, neki ez jelentette a menyországot, napokig áradozott róla, hogy énekelte a számait, nagyon rajong érte. Kaptak ajándékot is, ráadásul volt benne egy szuper könyv a közlekedési táblákról gyerekeknek. Utána az állatkertbe mentek át. Sokat mesélt otthon (a papával ment), úgyhogy nagyon jól érezte magát, viszont rettenetesen elfáradtak, de az élmény azóta is megvan. Este nálunk is jött a Mikulás, rengeteg csokit és más édességet hozott, gazdag volt a Mikulás.

képek lesznek itt is :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése